Karácsony egy hajléktalan szállón
A december és az év véget ért, de a januári hideg megmaradt. Online fotókiállításunk a nagykanizsai Átmeneti Szálló és Éjjeli menedékhely rászorulóit támogatja. Ha Ön is hozzájárulna a menedékhely céljainak megvalósításához, a kiállítás végén található elérhetőségeken tudja a támogatást kezdeményezni, illetve ugyanott tud további információkhoz jutni a támogatás lehetőségeiről és módjairól.
December eleje volt és közeledett a karácsony. Az unokámnak a szegénység és a művészet kapcsolatáról kellett esszét írnia, amiben a segítségemet kérte. Miközben az interneten keresgéltem az anyagok között, találtam egy félelmetes hasonlóságot Goya Krumplievők egyik figurája és egy hajléktalanokat ábrázoló fotó egyik alakja között. Nem változott semmi. Most is ugyanúgy élnek köztünk emberek, akiknek nincs hol lakniuk, akiknek nincs mit enniük: kiszolgáltatottak.
Nemsokára itt a karácsony - milyen lesz ezeknek az embereknek? Hogyan élik majd meg az ünnepeket? Vajon hogyan látják őket mások? Észreveszik az embert, vagy csak a higiénia hiányával, a züllöttséggel, az alkoholizmussal és a naturalista valósággal azonosítják őket? Erre kerestem a választ.
Hajléktalanszálló Nagykanizsa - fotó - Petró Ágnes
A “Citrom-szigetként” elterjedt nagykanizsai hajléktalanszállónak Átmeneti Szálló és Éjjeli menedékhely a hivatalos neve, amit a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete működtet. Az intézmény vezetőjével, Szőke Rózsával beszélgettem a jelenlévő körülményekről és az itt élők életéről.
Az átmeneti szálló részben 35 fő lakik. Ők azok, akik folyamatosan bent tartózkodhatnak a szállón, ezért pedig különféle szolgáltatásban részesülnek - lakhatás, étkezés, nappali ellátás -, amiért térítési díjat fizetnek.
Az éjjeli menedékhely 54 fő részére biztosít éjszakai pihenést. Ez azt jelenti, hogy a rászorulók este 5 órától reggel 8 óráig kapnak egy ágyat, amin alhatnak. Ilyen esetben egyéb szolgáltatás nem jön szóba, viszont ennek ellenére ők is igénybe vehetik a nappali melegedőt: TV-t nézhetnek, olvashatnak, beszélgethetnek a lakókkal, szociális munkatársakkal, illetve a népkonyhai szolgáltatás keretében étkezhetnek is.
Folyosó - fotó - Petró Ágnes
Fürdő - fotó - Szabó Zsolt
Cipők - fotó - Petró Ágnes
Ruhaszárítás - fotó - Szabó Zsolt
Ebéd - fotó - Szabó Zsolt
Ebéd - fotó - Szabó Zsolt
Ebéd - fotó - Petró Ágnes
Kávézás - fotó - Petró Ágnes
Szemüveg - fotó - Szabó Zsolt
Ablakban - fotó - Szabó Zsolt
Ablak - fotó - Petró Ágnes
Merengés - fotó - Szabó Zsolt
Kutya - fotó - Petró Ágnes
Az udvaron néhány konténer és iglu is el van helyezve azok számára, akik vagy nem tudják betartani a szálló szabályzatát vagy bejöhetnének, de nem akarnak.
Udvari menedék - fotó - Szabó Zsolt
Füst - fotó - Petró Ágnes
Az intézménybe több okból érkeznek, de a személyes válsághelyzetek és a hozzá kapcsolódó alkoholizmus az egyik legfőbb mozgatórugója annak, ami miatt hajléktalanszállóra kerülnek emberek. A fiatalabbak gyakran úgy érkeznek, hogy korábban is intézményi ellátottak voltak, például gyermekotthonban nőttek fel.
Lakó - fotó - Petró Ágnes
Jegyzet - fotó - Petró Ágnes
Várakozás - fotó - Petró Ágnes
Védelem - fotó - Petró Ágnes
Csend - fotó - Szabó Zsolt
Tükörben - fotó - Szabó Zsolt
Lakó - fotó - Szabó Zsolt
Lakó - fotó - Szabó Zsolt
Lakó - fotó - Petró Ágnes
Lakó - fotó - Petró Ágnes
Az adventi várakozás időszakában és karácsonykor is próbálunk egy kis melegséget csempészni a szálló falai közé. Az adományoknak köszönhetően ilyenkor finomabb ételek és egy kis édesség is kerül az asztalra. A napokban ellátogatott a szállóra Somogyi Imre nagyrécsei plébános, aki történeteket mesélt a Bibliából. A gyertyagyújtás és a közös éneklés sem maradt el, az ünnepváró hangulatot Németh Ferenc hegedűmuzsikája tette még bensőségesebbé
Zenehallgatás - fotó - Szabó Zsolt
Zenehallgatás - fotó - Szabó Zsolt
Zenehallgatás - fotó - Szabó Zsolt
Zenehallgatás - fotó - Szabó Zsolt
Zenehallgatás - fotó - Petró Ágnes
Zenehallgatás - fotó - Petró Ágnes
A karácsony meghitt és csendes volt. A „Mit tehetnék érted” csoport tagjai idén is eljöttek hozzánk, hogy megindító műsorukkal megidézzék az ünnep szellemét. Ez az előadás évről évre nagyon szép és kedves üzenetet közvetít. Láttam az emberek arcán a hálát; néhányan megkönnyezték a dalokat. Jó érzéssel töltött el, hogy később mindenki örömmel mesélt a munkatársaknak arról, milyen magával ragadó volt az ünnepség
Száll az ének - fotó - Szabó Zsolt
Száll az ének - fotó - Petró Ágnes
Taps - fotó - Szabó Zsolt
Száll az ének - fotó - Szabó Zsolt
Karácsonyi ajándék - fotó - Petró Ágnes
Karácsonyi ajándék - fotó - Petró Ágnes
A hajléktalanok gyakran vastag falakat húznak maguk köré, de az így felépített “bástyák” empátiával, nagyfokú türelemmel megingathatók. Tartós eredményeket azonban csak kis lépésekkel és lassú tempóban elérni: elsődleges cél a bizalom elnyerése és a tudatosan irányított beszélgetések kialakítása. Egy pohár meleg tea a hidegben vagy két jó szó a nyári forróságban – apró dolgoknak tűnnek, a fedél nélkül élőknek azonban ezek a gesztusok jelenthetik a mindent.
Szőke Rózsa szerint kettősség és ambivalens érzésvilág jellemzi a hajléktalanok karácsonyhoz fűződő viszonyát. Egyrészt a gyerekekhez hasonlóan ők is izgatottan várják az ünnepet, másrészt ez az időszak életre kelti bennük a régi életükkel kapcsolatos emlékeket.
Mi az álmod, mit szeretnél megvalósítani, ha minden körülmény adott lenne?
Szeretnék méltóbb környezetet teremteni a szolgáltatásaink biztosításához. A Citromsziget lepusztultsága nem kelti fel az igényt az emberekben arra, hogy szebbé tegyék a környezetüket – omlik a vakolat, penészesek a falak, dugulás van a fürdőszobákban. Úgy érzem, akaratlanul is lehúz a környezet.
Ha minden körülmény adott lenne, örülnék, ha több lelkes önkéntessel tudnánk együttműködni. Olyanokkal, akik egy kis változatosságot hoznak az életünkbe: játékos foglalkozásokat és beszélgetéseket indítanának, kézműves programokat, kirándulásokat szerveznének, és így tovább. Hasonló kezdeményezéseink már voltak, de nagyon szeretném, hogy mostantól rendszeressé váljanak. Úgy gondolom, hogy a közösen töltött idő az ellátottakat is képes kibillenteni abból a nihilből, amiben napról napra élnek.
Ha sikerül megszólítani az embereket, akkor esélyt adunk arra, hogy nekik is legyenek újra céljaik és akarják azokat a célokat. Amint jobban érzik magukat, kevesebb lesz a konfliktus életükben és nagyobb lesz az egymás iránti elfogadás, megértés.
Szeretjük csodákkal felruházni az ünnepeket, de az igazi varázslat ott bujkál a mindennapok között. Aki látja, érti és érzi a lényeget, pontosan jól tudja, hogy a segítségnyújtás, a mások felé tanúsított empátia nem csak egy-egy napra korlátozódik. Ha szeretne hozzájárulni a hajléktalanok lelki otthonteremtéséhez, az alábbi elérhetőségeken keresztül kezdeményezheti: E-mail: rozalia.szoke@voroskereszt.hu, Telefon: +36705154168.
Köszönjük!
Érdeklődés, üzenet az alkotónak