Petró Ékszer és Galéria - amiről egy ékszerboltban is beszélnek...

Szabó Magda - Az ajtó

Szabó Magda, Az ajtó, Dráma
  • Szépirodalmi regény
  • Dráma
  • Önéletrajzi ihletésű
  • Oldalszám: 261
  • Megjelenés: 1987

A könyvről:

Az ajtó – Egy bejárónő, Szeredás Emerenc lakásának ajtaja előtt áll az olvasó az íróval, Szabó Magdával együtt. Egy ajtó előtt, aminek küszöbét még soha, senki nem léphette át, míg fel nem bukkant Emerenc életében az őt felfogadó Szabados Magda. Az őt alkalmazó írónő előtt megnyílt a lelke, a szíve és végül az ajtaja is.  

Az 1960-as években, Budapesten játszódik a történet, ami valóságon alapul. Szabó Magda önéletrajzi ihletésű könyvét tartja kezében az olvasó, ezt nyilvánvalóvá is teszi az író: „…halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam.”. Kezdetben az olvasó azt hiheti, hogy egy gyilkosság szálait ismerheti meg. „… én öltem meg Emerencet.” – jelenti ki keményen és önvádlón az első fejezetben az író. Ez a fél mondat ugyanakkor gyorsan feledésbe merül, ahogy sodródik az olvasó a történettel. Emerenc és Magda kapcsolata sorról sorra bontakozik ki és mélyül. Először jó szomszédi viszonnyá, majd barátsággá, végül anya-lánya szintű szeretetté szelídül. Emerenc apránként enged bepillantást az életébe, a múltjába Magdának. Kapcsolaltukban hegyek és völgyek váltják egymást, s épp egyik legnagyobb vitájuk közepén nyer bebocsájtást Magda Emerenc otthonába. Az ajtó kinyílik, a vita elsimul, a kettőjük közt fonódó kötelék pedig meglazíthatatlanná válik. Az ajtó kitárul és ezzel fény derül Emerenc titkára is, arra, hogy mit rejteget mindenki elől. Magda a beengedéssel egy életre szóló bizalmat nyert.

Az idill azonban nem tart sokáig, Emerenc megbetegszik. Miközben az írónő Kossuth-díjat vesz át és a televízióban épp Emerencnek mond köszönetet, a bejárónőt akarata ellenére kórházba viszik és kitudódik ajtajának titka. Emerenc életét megmentik, ám a szégyenbe majd’ belepusztul. Neheztel Magdára, amiért ő jutalmát élvezte, amikor neki igazán szüksége lett volna rá. A történet mégis újra hegymenetre vált, Emerenc gyors gyógyulásnak indul. A felépülés Magda kegyes hazugságának köszönhető, ám előbb-utóbb színt kell vallania. Megteszi, s Emerenc meghal. Nyilvánvalóvá válik az olvasó előtt, hogy a gyilkosság valójában morális, erkölcsi megsemmisítés. Ezt törvény nem bünteti ugyan, ám ez az írónőt lelkiismeretete előtt nem oldozza fel.   

A történetből megismerhet az olvasó egy végletekig a saját elveit követő, a társadalmi normák helyett a maga erkölcsi mércéjének megfelelni akaró, makacs személyiséget, akit furcsaságai és különcsége ellenére minden utcabeli szeret. Akinek ajtaja a mai kor embere számára talán érhetetlen titkot rejt, Emerencnek azonban egész semmivé teszi, amikor az ajtó kitárul. Mindent zárójelbe tesz, amit róla hittek. Az emberi kapcsolatok mélységébe és magasságába repít Szabó Magda ezen kötete. Olyan kapcsolatéba, amely egymás tiszteletére épül. Magda megmenteni, meggyógyíttatni akarta Emerencet, ám a titkát őrző lakat leverésével megölte őt. Ennek a bonyolult, konfliktusokkal terhelt, mégis szép, hálás kapcsolatnak állít örök emléket “Az ajtó”.

Zsenák-Kiss Szimóna

 

A szerzőről:

Szabó Magda

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. 1917-ben született Debrecenben, az ottani egyetemen szerezte latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomáját, majd Debrecenben kezdte pedagógusi pályáját is. Később Hódmezővásárhelyen, Páhin és Budapesten tanított. 1958-ig nem publikálhatott, azt követően regény-és drámaíróként tért vissza az eredetileg költőként induló Szabó Magda. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget, ettől fogva szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, „Az ajtót” megelőzte az „Ókút”, a „Régimódi történet” és a „Für Elise”, több regénye a női sorsokra és kapcsolataikra hívja fel a figyelmet.  1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának is. Az egyik legtöbbet fordított magyar író, „Az ajtó” elsőként 1995-ben jelent meg angolul, majd 2015-ben másodszor. Óriási sikert aratott, felkerült a The New York Times 10-es listájára. Kilencvenedik születésnapján az egész ország egyként ünnepelte, egy hónappal később, 2007. november 19-én érte a halál kerepesi otthonában. Nevét szülővárosában könyvesbolt, Szentmártonkátán könyvtár, Budapesten kéttannyelvű általános iskola őrzi. (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum – pim.hu)

Regényei: Csigaház – 2018; Abigél – 2020; Tündér Lala – 2014; Magdaléna – 2017; Für Elise – 2016; Régimódi történet – 2010; Születésnap – 2020; Az őz – 2016; Pilátus – 2016; Freskó – 2016; Ókút – 2016; Katalin utca – 2017; Megmaradt Szobotkának – 2018; Az a szép, fényes nap – 2008; Mondják meg Zsófikának – 2016; A szemlélők – 2017.